Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ügyvédi Kamara 2015. 04. 17-én módosított Alapszabálya egységes szerkezetben

Eln. 47/2/2015. szám.
 
 
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara
ALAPSZABÁLYA
 
 
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ügyvédi Kamara közgyűlése 1999. március 26. napján az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. 127. §. alapján megalkotta az Ügyvédi Kamara alapszabályát. Az Ügyvédi Kamara közgyűlése 2015. évi április hó 17. napján elfogadott, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva az alapszabály hatályos tartalmát a következők szerint állapította meg:
 
 
I.
Az Ügyvédi Kamara
 
 
1./ A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara a megye közigazgatási területén bejegyzett ügyvédek önkormányzati elven alapuló, szakmai és érdekképviseleti feladatokat ellátó, köztestületként működő területi szervezete, amely jogi személy, önálló ügyintéző szervezettel és költségvetéssel rendelkezik. (továbbiakban: Ügyvédi Kamara)
 
2./ Az Ügyvédi Kamara székhelye: 3525 Miskolc, Dózsa György út 11. sz. 
Email címe: miskolci.ugyvedi.kamara@chello.hu, valamint az ugyvedi@bazmegyeikamara.t-online.hu
Honlapjának címe: www.miskolciugyvedikamara.hu
 
3./ Az Ügyvédi Kamara működési területe a Miskolci Törvényszék illetékességi területével azonos.
 
4./ Az Ügyvédi Kamara tagjai a működési területén székhellyel (irodával) rendelkező, az Ügyvédi Kamara tagnyilvántartásába bejegyzett ügyvédek.
 
 
II.
Az Ügyvédi Kamara feladatai
 
 
1./ Az Ügyvédi Kamara az ügyvédek szakmai irányításával, érdekképviseletével
kapcsolatos közfeladatokat látja el.
 
2./ Ennek során megyei hatáskörrel 
 
a) gondoskodik az ügyvédek jogainak védelméről, elősegíti a kötelezettségeik teljesitését, szervezi a szakmai továbbképzésüket,
b) képviseli az ügyvédek, alkalmazott ügyvédek, ügyvédjelöltek érdekeit,
c) az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szakmai szabályokat alkot,
d) véleményt nyilvánít és javaslatot tesz az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben,
e) dönt az ügyvédek kamarai tagságának keletkezéséről és megszűnéséről,
f) vezeti az ügyvédek, az alkalmazott ügyvédek, az ügyvédjelöltek, a külföldi jogi tanácsadók névjegyzékét,
g) összeállítja és vezeti a kirendelhető ügyvédek névjegyzékét,
h) nyilvántartásba veszi az ügyvédi irodát és elbirálja az ügyvédi iroda taggyűlésének határozata ellen beterjesztett fellebbezést, 
i) előmozdítja az ügyvédi feladatok teljesítését,
j) biztosítja a felsőbb szintű ügyvédi testületek kamarai tagokra kötelező határozatainak végrehajtását,
k) fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvédek, alkalmazott ügyvédek és ügyvédjelöltek felett,
l) dönt az ügyvédek, alkalmazott ügyvédek és ügyvédjelöltek jutalmazásáról, kitüntetés adományozásának kezdeményezéséről,
m) ellátja a törvényben, jelen Alapszabályban, az Ügyvédi Kamara szabályzataiban és iránymutatásaiban meghatározott egyéb feladatait.
 
3./ Kamarai hatósági ügy; A kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint közigazgatási hatóságként jár el az Ütv. 12/A. §-ában tételesen felsorolt ügyekben.
 
4./ Az Ügyvédi Kamara a működéséhez szükséges költségeket az ügyvédek kamarai tagdíjából és egyéb bevételeiből fedezi.
 
 
III.
Az Ügyvédi Kamara szervei
 
 
Az Ügyvédi Kamara szervei
 
a) közgyűlés
b) elnökség
c) fegyelmi bizottság
d) ellenőrző bizottság
e) összeférhetetlenségi és etikai bizottság 
f) felvételi bizottság
 
 
IV.
A közgyűlés
 
 
1./ Az Ügyvédi Kamara legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely az Ügyvédi Kamara tagjaiból áll.
 
2./ A közgyűlés feladatai:
 
a) megválasztja és beszámoltatja az Ügyvédi Kamara elnökét, az elnökséget, a kamara egyéb tisztségviselőit, a bizottságokat, a bizottságok tisztségviselőit és tagjait,
b) megválasztja a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülésébe küldött tagokat,
c) elfogadja a költségvetést, dönt az Ügyvédi Kamara elnökségének előterjesztése alapján az Ügyvédi Kamara által folytatható gazdákodásról, elfogadja a költségvetési beszámolót,
d) véleményt nyilvánít, és javaslatot tesz az ügyvédeket érintő kérdésekben a Magyar Ügyvédi Kamarának,
e) elfogadja az Ügyvédi Kamara alapszabályát,
f) az Ügyvédi Kamara működési területére vonatkozó szabályzatot és iránymutatást adhat ki,
g) az a)-b) pontban felsoroltakat visszahívhatja,
h) ellátja az Ügyvédi Kamara alapszabályában és szabályzataiban meghatározott egyéb feladatokat.
 
3./ Az Ügyvédi Kamara közgyűlését az Ügyvédi Kamara elnöksége évente legalább egy alkalommal összehívja. Az ügyvédi kamarai tagok legalább egyharmadának indítványára a közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni. A rendkívüli közgyűlés összehívásról az Ügyvédi Kamara elnöksége gondoskodik.
 
4./ A közgyűlés tagjai részére a meghívót legkésőbb a közgyűlés megtartását megelőző 15 nappal elektronikus úton (a BAZ megyei Ügyvédi Kamaránál bejelentett elérhetőségen, e-mail, vagy FAX útján) írásban kell megküldeni. A meghívóban az alábbiakat kell közölni:
 
a) a közgyűlés időpontját, helyét,
b) a megtárgyalandó napirendi pontokat,
c) figyelmeztetést a közgyűlés határozatképességeinek szabályaira,
d) határozatképtelenség esetére kitűzött megismételt közgyűlés időpontjának és helyének megjelölését,
e) a hozandó határozatok érvényességére vonatkozó figyelemeztetést, ha minősített többség szükséges,
f) azt a körülményt, hogy a közgyűlés határozatai közül melyeket kell hirdetményi úton kézbesíteni.
 
A meghívóhoz – írásbeli előterjesztés esetén – mellékelni kell az előterjesztést, az előterjesztésre vonatkozó határozati javaslatot, illetőleg a tagok inditványára összehívott rendkívüli közgyűlés esetén az összehívásra vonatkozó indítványt is.
 
A közgyűlés összehívásáról szóló értesítést az elnök – akadályoztatása esetén az – elnökhelyettes és a főtitkár írja alá.
 
A közgyűlés csak a meghívóban közölt napirendi ponttal összefüggésben hozhat határozatot, kivéve, ha a közgyűlésen minden szavazásra jogosult tag megjelent.
 
5./ Az Ügyvédi Kamara közgyűlésére meg kell hívni a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, s mindazokat, akiknek jelenléte a napirend megtárgyalása szempontjából célszerű.
 
6./ A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele megjelenik. A közgyűlés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata szükséges. Az alapszabály és a szabályzatok elfogadásához, módosításához a megjelent tagok kétharmadának szavazata /minősített többség/ kell. 
 
7./ Határozatképtelenség esetén a legalább 8 nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. /Megismételt közgyűlés/
 
8./ A közgyűlés a határozatait – a tisztségviselők választását, esetleges visszahívását kivéve – nyílt szavazással hozza. 
 
A közgyűlés határozatait folyamatos sorszámozással kell ellátni és azokat évente külön-külön, a meghozatal évével törve kell nyilvántartani. A határozat nyilvántartásbavételéről a főtitkár gondoskodik.
 
9./ A közgyűlést a Kamara elnöke, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, az elnökhelyettes akadályoztatása esetén a közgyűlésen jelenlévő szavazati joggal rendelkező korelnök tag vezeti le.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a közgyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket (mellékletben) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat, az előterjesztések és hozzászólások lényegét, a határozatokat valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a tartózkodók vagy a szavazásban részt nem vett jelenlévő tagok számát. A jegyzőkönyvet az Ügyvédi Kamara elnöke és főtitkára írja alá és a közgyűlés által kijelölt két tag hitelesíti.
 
10./ A közgyűlés határozatait az alábbiak szerint kell közölni:
 
a) Az egyes személyek ügyében hozott egyedi határozatokat az érintettekkel (akikre nézve a határozat közvetlen rendelkezést tartalmaz) kell közölni a határozat egy hiteles példányának postai úton történő megküldésével. Az egyedi ügyben született határozatok közlése a főtitkár feladata.
b) Az általános tartalmú határozatokat hirdetményi úton és az Ügyvédi Kamara honlapján kell közölni. A hirdetményt a közgyűlés időpontjától számított 15 napon belül ki kell függeszteni a kamara székhelyén található hirdetőtáblán. A hirdetménynek a határozat szövegén és a hitelesítésen felül tartalmaznia kell a kihelyezés időpontját is.
c) Elfogadás után az Ügyvédi Kamara alapszabályát, a szabályzatot és az iránymutatást tájékoztatásul 15 napon belül meg kell küldeni a Magyar Ügyvédi Kamarának.
 
11./ Elfogadás után az Ügyvédi Kamara alapszabályát, a szabályzatot és az iránymutatást az Ügyvédi Kamara honlapján közzé kell tenni, a székhelyén pedig  akként kell nyilvánossá tenni, hogy az az Ügyvédi Kamara tagjai, alkalmazott ügyvédjei, ügyvédjelöltjei, illetőleg valamennyi jogi szempontból érdekelt személy részére az Ügyvédi Kamara hivatalos ideje alatt, a kamara székhelyén hozzáférhető legyen.
 
Az alapszabályból, szabályzatból, iránymutatásból - amennyiben annak hivatalos közlése az általános szabályok szerint korábban már megtörtént, - a jogosultság igazolása esetén az érdekelt költségére, másolatot kell kiadni.
 
12./ Az Ügyvédi Kamara alapszabálya az Ügyvédi Kamara tagjaira, a szabályzatok az Ügyvédi Kamara tagjaira, az alkalmazott ügyvédekre, ügyvédjelöltekre és ügyintézőkre kötelező.
 
13./ A közgyűlés határozata ellen az Ügyvédi Kamara tagja - jogszabály, alapszabály, vagy szabályzat megsértésére hivatkozással - a határozat közlésétől számitott 30 napon belül, az illetékes Törvényszékhez fordulhat.
 
A közgyűlés egyedi ügyben hozott határozatát a határozat hiteles kiadmányának ajánlott levélben, postai úton történő feladását követő 5 napon belül; általános tartalmú határozatát a Kamara honlapján való megjelenéssel egyidejűleg kell közöltnek tekinteni.
 
14./ Közgyűlésen kívüli határozat hozatala
 
14.1. A kamara tagjai közgyűlés tartása nélkül, elktronikus, illetve írásban közölt szavazás útján is jogosultak közgyűlési határozatot hozni. (továbbiakban: közgyűlésen kívüli határozat)
 
14.2. A közgyűlésen kívüli határozathozatali eljárás kezdeményezésére jogosult a kamara elnöke, a kamara elnöksége, valamint a kamara nyilvántartott taglétszámának legalább 20%-át elérő kamarai tagok közösen.
 
A közgyűlésen kívül határozat kezdeményezéséről szóló javaslatot írásba kell foglalni, és a kezdeményezési eljárás megindítása érdekében a kamara elnökével közölni.
Az írásba foglalt kezdeményezésnek tartalmaznia kell a kezdeményező(k) megjelölését, elkülöníthető módon rögzítve a javasolt határozattervezetet, továbbá a kamara elnökségének az eljárás megindításához történő hozzájárulását, esetleges állásfoglalását, valamint tartalmazhatja a kezdeményező(k)nek a javasolt határozattervezethez fűződő indokolását.
 
Az elnökség csak akkor jogosult a kezdeményezéshez szükséges hozzájárulás megtagadására, ha a javasolt határozattervezet elfogadása esetén a határozat tartalma, annak végrehajtása jogszabályba ütközne, illetve a kezdeményezés nem az arra feljogosítottaktól származna. A kamara elnöksége a kezdeményezésről szóló irat kamarához történő érkezésétől számított 30 napon belül köteles dönteni, elnökségi döntés hiányában az elnökségi hozzájárulás megadottnak tekintendő.
 
A kezdeményezésre egyebekben a közgyűlési meghívóra vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
 
14.3. Az alapszabály előírásainak megfelelő kezdeményezés esetén az elnök 5 munkanapon belül köteles a kezdeményezést a kamara honlapján (a kamarai menüben) közzétenni, illetve az Ütv. 116.§ (1) bek. p) pontja szerint elektronikus elérhetőséggel nem rendelkező kamarai tagok részére postai küldeményként közölni.
 
A közlésnek tartalmaznia kell, hogy a regisztrált elektronikus elérhetőséggel rendelkező tagok a honlapon való közzétételtől számított 15 napon belül elektronikus úton, a postai küldeménnyel értesített kamarai tagok a küldemény feladásától számított 15 napon belül írásban szavazhatnak a kezdeményezett határozattervezet elfogadásáról vagy elutasításáról.
 
14.4. A kamara elnöke a kezdeményezés honlapon történő közzétételtől számított 30. napon (ha az munkaszüneti nap, az azt követő munkanapon) köteles a szavazás eredményét megállapítani, azt dokumentálni, és amennyiben a közgyűlésen kívüli határozat elfogadást nyer, úgy azt az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően közzétenni.
 
14.5. A regisztrált kamarai tagok legalább 1/3-a jogosult az elektronikusan vagy írásban közölt szavazás helyett az adott határozattervezetet illetően a kamara közgyűlésének összehívását kezdeményezni.
 
14.6. A regisztrált elektronikus elérhetőséggel nem rendelkező kamarai tagok írásban közölt szavazatának érvényességi feltétele a szavazólap ellenjegyzése, az elektronikus szavazat érvényességi feltétele a szavazat hiteles elektronikus aláírással történő közlése. A közgyűlésen kívüli határozattervezetre történő szavazás során a szavazáshoz feltételt fűzni nem lehet, a szavazat a kezdeményezésben közölt határozattervezetre vonatkozhat. A tartózkodás a kezdeményezésben közölt határozattervezet elvetését jelenti.
Az elektronikus szavatot a honlapon közölt e-mail címre, az írásban közölt szavazatot az Ügyvédi Kamara székhelyére és a Kamara elnökének címezve kell postai úton megküldeni, vagy az Ügyvédi Kamara székhelyén személyesen eljárva leadni. Ha a szavazat a szavazó által szabott bármilyen feltételt tartalmaz, vagy a szavazat tartalma egyértelműen nem megállapítható, úgy ebben az esetben a határozattervezet elutasítására kell következteni.
 
14.7. A közgyűlésen kívüli határozathozatalra nézve egyebekben a szabályzatnak a közgyűlési határozatra vonatkozó előírásait kell alkalmazni azzal, hogy közgyűlésen kívüli határozathozatali eljárás nem alkalmazható, ha a határozathozatalra az Ütv. vagy a Magyar Ügyvédi Kamara bármely szabályzata alapján titkos szavazást kell alkalmazni.
 
 
V.
Az Ügyvédi Kamara elnöksége
 
 
1./ Az elnökség 19 tagú, a kamara elnökéből, elnökhelyetteséből, főtitkárból, fegyelmi főmegbízottból, két fegyelmi megbízottból és 13 tagból áll.
Az elnökség legalább 20 %-a ügyvédnő.
 
2./ Az elnökség feladata:
 
a) összehívja az Ügyvédi Kamara közgyűlését, javaslatot tesz napirendjére, előkésziti a közgyűlés működését, megszervezi a közgyűlés határozatainak végrehajtását,
b) előterjeszti az Ügyvédi Kamara költségvetését és a költségvetési beszámolót, tevékenységéről beszámol a közgyűlésnek,
c) első fokon határoz az ügyvédek kamarai felvételéről és kamarai tagságának megszűnéséről, az ügyvédi kamarai felvétel iránti eljárás felfüggesztéséről,
d) első fokon határoz az alkalmazott ügyvédek, az európai közösségi jogászok, az ügyvédi irodák, a külföldi jogi tanácsadók, az ügyvédejlöltek névjegyzékébe való felvételről és törlésről, az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvétel iránti eljárás felfüggesztéséről,
e) jóváhagyja az ügyvédi iroda alapító okíratát és az alapító okirat módosítását, valamint   elrendeli annak nyilvántartásba vételét,
f) meghatározza az ügyvédi irodahelyiség megfelelősége elbírálásának szempontjait,
g) első fokon határoz az ügyvédi iroda taggyűlése határozatának felülvizsgálatáról,
h) első fokon határoz az ügyvédi tevékenység szüneteltetéséről, az ügyvéd irodájának átjegyzéséről /áthelyezéséről/, valamint mindazon ügyekben, amelyekre az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. ezen törvény 15.§-ának alkalmazását rendeli,
i) elbírálja az Ügyvédi Kamara elnökének határozata elleni fellebbezést, a törvényben meghatározott eseteket kivéve,
j) ellenőrzi az ügyvédi kamarai felvétel, valamint az alkalmazott ügyvédek, ügyvédjelöltek, külföldi jogi tanácsadók és az ügyvédi irodák névjegyzékébe való felvétel feltételeinek folyamatos fennállását,
k) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,
l) meghatározza az ügyvédi kamarai tagdíj összegét,
m) dönt a területi kamara tisztségviselőinek dijazásáról,
n) kijelöli az ügyvéd helyettesét, ha az ügyvéd hivatásának gyakorlásában átmenetileg akadályozott és a helyettesről nem gondoskodott, 
o) kijelöli az ügyvéd irodájának gondnokát, ha az ügyvéd kamarai tagsága megszűnt vagy szünetel és a folyamatban lévő ügyeinek ellátásáról nem gondoskodott, 
p) meghatározza az ügyvédek és ügyvédjelöltek oktatásával és továbbképzésével kapcsolatos feladatokat,
q) dönt az ügyvédek és az ügyvédjelöltek jutalmazásáról, kitüntetés adományozásának kezdeményezéséről,
r) összeállítja és vezeti a kirendelhető ügyvédek névjegyzékét, gondoskodik az ügyvédi ügyelet biztosításáról,
s) elrendeli a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésének és megakadályozásának ellenőrzését szolgáló vizsgálatot és első fokon határoz a vizsgálat befejezéséről,
t) elvégzi a közgyűlés és az alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat,
u) eseti bizottság(ok) létrehozása meghatározott célfeladatok megvalósítása érdekében.
 
3./ Az Ügyvédi Kamara elnöksége szükség szerint, de legalább kéthavonta tart ülést, lehetőleg a kamara székhelyén. Üléseit az ügyvédei kamara elnöke és főtitkára hívja össze.
 
4./ Az Ügyvédi Kamara elnöksége határozatképes, ha ülésén a szavazásra jogosultak többsége megjelenik.
 
A határozatképtelenség miatt megismételt, három napon túl, de legkésőbb 8 napon belül összehívandó  elnökségi ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
 
5./ Az elnökség határozatait - személyi ügyekben - titkos szavazással, más ügyekben nyílt szavazással hozza. Az elnökség bármely tag kérelmére elrendelheti bármely ügyben titkos szavazás tartását.
 
Az elnökség határozatainak érvényességéhez a megjelent tagok szavazatának egyszerű többsége szükséges.
 
6./ Az Ügyvédi Kamara elnökségének üléséről a közgyűlésre irányadó szabályok szerinti tartalmú (V/9. pont) jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az Ügyvédi Kamara elnöke/elnökhelyettese és főtitkára ír alá. A jegyzőkönyveket a kamara székhelyén kell őrizni.
 
7./ Az elnökség határozatait a főtitkár tartja nyilván és a meghozott határozatokról az érintetteket - jelen alapszabályban meghatározott módon - a főtitkár értesíti. 
Az elnökség határozatait folyamatos sorszámozással kell ellátni és azokat évente külön-külön, a meghozatal évével törve kell nyilvántartani. A határozat nyilvántartásbavételéről a főtitkár gondoskodik.
 
8./ Az Ügyvédi Kamara elnöksége határozatát - amennyiben nem a kérelem szerinti tartalommal hozta - indokolni köteles. Ugyancsak indokolni kell az ügyvédi kamarai felvétel, illetve az ügyvédi kamarai tagság megszüntetésének tárgyában hozott határozatait is.
 
9./ Az elnökség határozatait az alábbiak szerint kell közölni: 
 
a) Az egyes személyek ügyében hozott határozatokat az érintettek közvetlenül kapják meg, értesítésükről egy hiteles példány megküldésével a titkár gondoskodik.
b) Az általános tartalmú határozatokat Ügyvédi Kamara honlapján közzé kell tenni, és hirdetményi úton kell közölni. A hirdetményt az elnökségi ülés időpontjától számított 30 napon belül kell kifüggeszteni a kamara székhelyén található hirdetőtáblára. A hirdetménynek a határozat szövegén és a hitelesitésen kívül tartalmazni kell a kihelyezés időpontját is. A határozatot a kifüggesztés napjától számított 30. napon  kell közöltnek tekinteni.
 
10./ Az elnökség határozata ellen a területi kamara tagja a határozat közlésétől számított 15 napon belül - jogszabály, alapszabály, vagy szabályzat megsérétésére hivatkozással - a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet. Ez a jog nem érinti az egyes ügyekre e törvényben külön meghatározott jogorvoslati lehetőséget.
 
11.1. Az elnökségi tagok hitelesített elektronikus aláírással ellátott szavazatuk közlésével elektronikus úton, ülésen kívül is hozhatnak határozatot. (ülésen kívüli határozat.
 
11.2. Az ülésen kívüli határozat meghozatalára a jelen alapszabály IV.14. pontjában foglaltak megfelelően irányadók, azzal az eltéréssel, hogy
 
a kezdeményezés megtételére bármely elnökségi tag jogosult,
az ülésen kívüli határozathoz nem szükséges az elnökség külön hozzájárulása,
a határozattervezetet (kezdeményezés) minden egyes elnökségi tagnak a regisztrált elektronikus elérhetőségi címére kell a kezdeményezőnek megküldenie,
az alapszabály IV.14. pontjában rögzített határidők feleződnek azzal, hogy töredéknap esetén felfelé kell kerekíteni a határidő megállapítása érdekében.
 
 
VI.
Az Ügyvédi Kamara bizottságai
 
 
1./ A bizottságok általános működési és eljárási rendje
 
1.1. A bizottságok testületként járnak el, hatáskörüket - a jelen alapszabályban meghatározott kivételekkel - bizottsági ülésen gyakorolják.
 
1.2. Valamennyi bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. A bizottságot az elnök, akadályoztatása esetén két bizottsági tag együttesen hívja össze.
 
Az ülést annak megkezdése előtt legalább 8 nappal - a napirend, a hely és az időpont megjelölésével - irásban kell összehívni. Rendkivüli esetben az ülés 8 napon belülre is öszehívható, e-mail, telefax vagy telefon útján.
 
Az ülésre az ülés témájával összefüggő kérdésekben illetékes személyeket tanácskozási joggal meg lehet hívni.
 
1.3. Bármely bizottsági tag írásban, az ok és cél egyidejű megjelölése mellett kérheti a bizottság összehívását. Az elnök ilyen esetben köteles a bizottság ülését az írásbeli kérelem benyújtásától számított 15 napon belülre összehívni.
 
Ha az elnök az ilyen kérelemnek a hozzá érkezéstől számított 5 napon belül nem tesz eleget, úgy az ülést bármelyik bizottsági tag közvetlenül hívhatja össze.
 
1.4. A bizottság ülésének előkészítése a bizottság elnökének a feladata.
 
Ha a bizottság elnöke nincs jelen valamelyik bizottsági ülésen, úgy a jelenlévő bizottsági tagok maguk közül választanak valakit, hogy az ülés elnöke legyen.
 
1.5. A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak fele jelen van.
 
A bizottság határozatait egyszeri szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az ülés elnökének szavazata dönt.
 
1.6. A bizottság üléséről emlékeztetőt kell készíteni, illetőleg szükség esetén - így különösen, ha a bizottság érdemi határozatokat hoz, vagy valamely ügyvédi szerv részére javaslatot tesz,  - jegyzőkönyvet kell felvenni.
 
Az emlékeztető összefoglalóan tartalmazza az ülésen történteket.
 
A jegyzőkönyv tartalmazza:
 
az ülés helyét, idejét és azt, hogy összehívása szabályszerű volt-e,
a résztvevők nevét,
a hozzászólások lényegét és az egyes napirendi pontokról hozott határozatokat,
a határozatok elleni esetleges tiltakozásokat.
 
A határozati javaslat ellen való szavazás és a szavazástól való tartózkodás önmagában nem jelent tiltakozást, a tiltakozásra kifejezetten utalni kell.
 
Bármely tag kérésére szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.
 
A jegyzőkönyvet a bizottsági ülés elnöke, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá. A bizottsági ülés jegyzőkönyvét az összes bizottsági tagnak - függetlenül attól, hogy az ülésen részt vettek-e - meg kell küldeni az ülést követő 10 napon belül.
 
1.7. Ha az ügy sürgőssége indokolja, a bizottság a bizottsági ülés megtartása nélkül is határozhat. Az ülésen kívül javasolt határozat tervezetét 3 napi határídő kitüzésével, írásban kell a tagokkal közölni, akik a szavazatukat írásban adják meg. A szavazés eredményéről és a határozatról, valamint annak keltéről a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követő 8 napon belül a bzottság elnöke írásban tájékoztatja. Ha bármelyik bizottsági tag kéri, a bizottság ülését a határozattervezet megtárgyalására össze kell hívni.
 
1.8. A bizottság tagjai az ügyvédi tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni.
 
2./ Fegyelmi bizottság
 
2.1. Az Ügyvédi Kamara területén egy fegyelmi bizottság  és négy fegyelmi tanács működik. A fegyelmi bizottság elnökből, három fegyelmi tanácselnökből, és hét tagból áll. 
A fegyelmi bizottság elnöke a fegyelmi tanács elnökeként is jogosult eljárni. 
A fegyelmi ügyekben elnökből és két tagból álló tanácsok járnak el.
 
2.2. A fegyelmi ügyben eljáró tanácsot a fegyelmi bizottság elnöke jelöli ki. A fegyelmi tanács a fegyelmi bizottság tagjai közül kijelölt elnökből és két tagból áll.
 
2.3. A fegyelmi bizottság elnöke munkájáról a közgyűlésnek köteles beszámolni. 
A beszámolót írásban kell előterjeszteni.
 
2.4. A fegyelmi eljárás szabályairól a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi eljárási szabályzata rendelkezik.  
 
3./ Az ellenőrző bizottság
 
3.1. Az ellenőrző bizottság elnökből és két tagból áll.
 
3.2. Az ellenőrző bizottság az Ügyvédi Kamara gazdasági és pénzügyi mukáját ellenőrzi.
 
3.3. Az ellenőrző bizottság munkájáról köteles a közgyűlésnek beszámolni. A beszámolót írásban kell előterjeszteni.
 
4./ A felvételi bizottság
 
4.1. A  tagfelvételi bizottság elnökből és 6 tagból áll.
 
4.2. A bizottság feladata, hogy az ügyvédi kamarai felvételi kérelmek elnökségi elbírálását előkészítse. 
 
4.3. Az egyes felvételi ügyekben eljáró háromtagú tanácsot a bizottság elnöke jelöli ki.
 
4.4. A bizottság véleményezi az ügyvédi irodahelyiségek megfelelőségét.
 
4.5. A fentiek alapján a bizottság az ügyvédi kamarai felvételi kérelmek tárgyában az Ügyvédi Kamara elnökségének javaslatot tesz. 
 
4.6. A bizottság a végzett munkájáról beszámol az Ügyvédi Kamara közgyűlésének. A beszámolót írásban kell előterjeszteni.
 
5./ Összeférhetetlenségi és etikai bizottság
 
5.1. A bizottság elnökből és négy tagból áll.
 
5.2 A bizottság lefolytatja az Ügyvédi Kamara elnöksége vagy elnöke által kezdeményezett összeférhetetlenségi eljárásokat és annak eredményeképpen az általa vizsgált ügyekben javaslatot tesz az Ügyvédi Kamara elnökségének.
 
5.3 Az egyes összeférhetetlenségi ügyekben eljáró tanácsot a bizottság elnöke jelöli ki. 
 
5.4 A bizottság feladata továbbá az ügyvéd-etikai kérdésekben való állásfoglalás, mindazon ügyekben, amelyek nem minősülnek fegyelmi vétségnek és amelyekkel kapcsolatban nincs folyamatban fegyelmi eljárás.
 
5.5 A bizottság elnöke - az elnökség felhívására - évente egy alkalommal köteles beszámolni a közgyűlésnek az összeférhetetlenségi és etikai ügyekben hozott határozatokról és annak általánosítható tapasztalatairól. A beszámolót írásban kell előterjeszteni.
 
 
VII.
Az Ügyvédi Kamara tisztségviselői
 
 
1./ Az Ügyvédi Kamara tisztségviselői:
 
a) elnök
b) elnökhelyettes
c) főtitkár
d) fegyelmi főmegbízott
e) fegyelmi megbízottak
f) állandó bizottságok elnökei
g) az elnökség tagjai
 
2./ Az Ügyvédi Kamara tisztségviselőit az Ügyvédi Kamara közgyűlése négy évre választja meg, megbízatásuk a következő választásig szól. A tisztségviselőket és a bizottsági tagokat közvetlenül választják, titkos szavazással. 
 
3./ Az Ügyvédi Kamara tisztségviselőit az ebben a minőségükben tudomásukra jutott tények és adatok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
 
4./ A tisztségviselők megbízatása az új tisztségviselők megválasztásának  napján szűnik meg. Ha az Ügyvédi Kamara elnökének, főtitkárának, fegyelmi főmegbizottjának és fegyelmi megbízottjainak megbízatása egyéb okból korábban szűnik meg, a  közgyűlés a megbízatás megszűnésétől számitott 3 hónapon belül megválasztja az új tisztségviselőt.
 
5./ A tisztségviselő megbízatása megszűnik:
 
a) a tisztségviselő halálálával,
b) lemondásával,
c) visszahívásával,
d) kamarai tagságának megszűnésével, 
e) a megbízatás idejének lejártával.
 
6./ A tisztségviselő visszahívását a közgyűlés tagjainak legalább egyharmada bármikor kezdeményezheti.
 
7./ Ügyvédi kamara elnöke
 
7.1. Az Ügyvédi Kamara elnökének hatásköre:
 
a) képviseli az ügyvédi kamarát,
b) irányítja az elnökség és a bizottságok működését, gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról,
c) tevékenységéről beszámol az Ügyvédi Kamara elnökségének és évente a közgyűlésnek,
d) összehívja az Ügyvédi Kamara titkárával az elnökségi ülést, meghatározza annak napirendjét, kijelöli az ügyek előadóit,
e) elnököl a közgyűlésen és az elnökségi ülésen,
f) a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi szabályzatában foglaltaknak megfelelően, fegyelmi eljárást kezdeményezhet, intézkedik panasz és fegyelmi ügyekben, 
g) a törvényben előírt esetekben inditványozza az ügyvédi kamarai tagság megszüntetését (Üt. 20. §),
h) intézi a személyi ügyeket,
i) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,
j) fegyelmi büntetésnek nem minősülő figyelmeztetést alkalmazhat,
k) irányítja az Ügyvédi Kamara ügyintézői szervezetének működését, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol,
l) meghatározza a kamarai ügykezelés szabályait,
m) megállapítja az ügyvédi szervek határozatainak jogerőssé válását,
n) tudomásul veszi a lemondást, illetőleg az ügyvéd elhalálozására vonatkozó bejelentést és ezekkel összefüggésben megállapítja az ügyvédi kamarai tagsági jogviszony megszűnésének időpontját,
o) utalványozási jogkört gyakorol a kamarai költségvetés keretében és irányítja az Ügyvédi Kamara közgyűlésének határozata alapján a kamara gazdákodási tevékenységét,
p) részt vesz a Magyar Ügyvédi Kamara munkájában,
q) elvégzi a közgyűlés és az alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat.
 
7.2. Az Ügyvédi Kamara elnökét távollétében vagy akadályoztatása esetén az általa megbízott elnökhelyettes, az elnökhelyettes akadályoztatása esetén az Ügyvédi Kamara főtitkára helyettesíti.
 
7.3. Az Ügyvédi Kamara elnökének határozata ellen - a közlésétől számított 15 napon belül - az elnökséghez fellebbezhet az ügyvédi kamarának azon tagja, akit a határozat érint. 
 
8./ Az Ügyvédi Kamara elnökhelyettese
 
8.1. Az Ügyvédi Kamara elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén helyettesíti.
 
8.2. Tevékenységi területén a kijelölt elnökhelyettes elősegiti az Ügyvédi Kamara választott bizottságainak működését.
 
8.3. Az Ügyvédi Kamara közgyűlése, elnöksége és az Ügyvédi Kamara elnöke az Ügyvédi Kamara elnökhelyettesét más feladatok végzésével is megbízhatja.
 
9./ Az Ügyvédi Kamara főtitkára
 
9.1. A kamara főtitkára felügyeli az Ügyvédi Kamara alapszabályának és egyéb szabályzatainak megtartását.
 
9.2. Irányítja és ellenőrzi az Ügyvédi Kamara ügyvitelét.
 
9.3. Előkészíti az Ügyvédi Kamara elnökével az elnökségi üléseket. Biztosítja az ülések tárgyi feltételeit.
 
9.4. Gondoskodik az Ügyvédi Kamara szervei által hozott határozatok végrehajtásáról és az Ügyvédi Kamara működése során a jogszabályok megtartásáról.
 
9.5. Elkészíti az Ügyvédi Kamara belső szabályzatainak tervezetét, összeállítja a költségvetést és azt jóváhagyás végett az elnökség elé terjeszti.
 
9.6. Ellenőrzi az ügyvédi kamarának a közgyűlés által meghatározott gazdálkodását és a költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítését.
 
9.7. Elkészíti a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót és jóváhagyás végett előbb az elnökség, majd a közgyűlés elé beterjeszti.
 
9.8. Elbírálás végett az elnökség elé terjeszti az ügyvédi irodák taggyűlési határozatai ellen előterjesztett fellebbezéseket és egyéb, az elnökség hatáskörébe tartozó folyó igazgatási ügyeket.
 
9.9. Utalványozási és kiadványozási jogot gyakorol, a költségvetés keretei között.
 
10./ A titkárság
 
10.1. A kamara adminisztratív szervezete, amely a titkárság vezetőjéből és a titkárság alkalmazottaiból áll.
 
10.2. A titkárság dolgozói felett a munkáltatói jogokat a kamara elnöke gyakorolja.
 
10.3. A titkárság a kamara elnöke, az általa kijelölt elnökhelyettes és a kamara fő-
titkárának irányítása mellett végzi munkáját.
 
10.4. A titkárság feladata az elnöki, elnökhelyettesi, főtitkári és bizottsági feladatok
megvalósulásának elősegítése.
 
11./ Fegyelmi főmegbízott, fegyelmi megbizott
 
A fegyelmi főmegbízott és a fegyelmi megbízottak az egyes ügyekben a kamara elnökének megbízása szerint járnak el, közöttük a munkamegosztást az elnök határozza meg, ellátják a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi szabályzatában meghatározott feladatokat. 
Eljárásukat a fegyelmi szabályzat határozza meg. 
A fegyelmi megbízott a fegyelmi főmegbizott távolléte vagy akadályoztatása esetén őt helyettesiti.
 
A fegyelmi megbízottat az Ügyvédi Kamara közgyűlése, elnöksége, elnöke, fegyelmi főmegbizottja más, - a fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos - feladatok elvégzésével is megbízhatja.
 
 
VIII.
Az Ügyvédi Kamara képviselete, aláírási jog
 
 
Az Ügyvédi Kamarát az elnök önállóan, egyébként az elnökhelyettes és a főtitkár együttesen képviselik.
 
Az Ügyvédi Kamara nevében az elnök önállóan, továbbá az elnökhelyettes és a főtitkár együttesen írnak alá.
 
A bankszámla feletti rendelkezésre jogosultságot és annak módját a kamara elnöke határozza meg.
 
 
IX.
Hatálybaléptető rendelkezések
 
 
 
1./ A BAZ megyei területi Ügyvédi Kamara ezen egységes szerkezetű Alapszabályát a kamara közgyűlése 2015. évi április hó 17. napján hagyta jóvá és a jóváhagyás napján lép hatályba.
 
2./ A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. sz. törvény szabályai az irányadóak.
 
 
Kelt Miskolcon, 2015. évi április hó 17. napján.
 

 
             Dr. Kálmán Árpád                                                             Dr. Cserba Lajos
                       főtitkár                                                                               elnök
 

 

Naptár
Ügyeletes ügyvéd
Advocat