Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ügyvédi Kamara 2018. 12. 07-én módosított Alapszabálya egységes szerkezetben

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ügyvédi Kamara
Alapszabálya
 
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ügyvédi Kamara közgyűlése az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 164.§ (2) bekezdés a) pontja alapján a területi ügyvédi kamara alapszabályát az alábbiak szerint alkotta meg:
 
I.
Az ügyvédi kamara
 
1. / A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ügyvédi Kamara köztestület, amely képviseleti, ügyintéző szervezettel, önálló költségvetéssel rendelkezik.
2. / Az ügyvédi kamara székhelye: 3525 Miskolc, Dózsa György u. 11.
3. / A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ügyvédi Kamara - a továbbiakban: ügyvédi kamara - működési területe, Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területe, azonos a Miskolci Törvényszék illetékességi területével.
4. / Az ügyvédi kamara tagjai a Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén bejegyzett ügyvédek, alkalmazott ügyvédek és kamarai jogtanácsosok.
II.
Az ügyvédi kamara feladatai
 
1. / Az Ügyvédi Kamara az ügyvédek, az alkalmazott ügyvédek és a kamarai jogtanácsosok szakmai irányításával, érdekképviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el.
a) Megszervezi, lebonyolítja, engedélyezi és ellenőrzi az ügyvédjelöltek és a jogi előadók képzését, továbbá az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak kötelező szakmai továbbképzését.
b) Gondoskodik a kamarai tisztségviselők megválasztásának lebonyolításáról.
c) Beszedi a kamarai tagdíjat.
d) Ellátja a jogszabályban és az Alapszabályában a hatáskörébe utalt feladatokat.
2. / Ennek során megyei hatáskörrel
a/ gondoskodik az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak jogainak védelméről, elősegíti a kötelezettségek teljesítését,
b / képviseli az ügyvédek, alkalmazott ügyvédek, kamarai jogtanácsosok, ügyvédjelöltek, kamarai jogi előadók érdekeit,
c/ véleményt nyilvánít és javaslatot tesz Magyar Ügyvédi Kamara részére az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben,
d/ dönt az ügyvéd, az alkalmazott ügyvéd, a kamarai jogtanácsos tagságának keletkezéséről, megszűnéséről,
e/ felveszi, illetve nyilvántartásba veszi az ügyvédeket, alkalmazott ügyvédeket, ügyvédjelölteket, a külföldi jogi tanácsadókat, az ügyvédi irodákat, az alkalmazott európai közösségi jogászokat, európai közösségi jogászokat, a kamarai jogtanácsosokat, a kamarai jogi előadókat,
f/ nyilvántartásba veszi az ügyvédi irodát, g/ előmozdítja az ügyvédi feladatok teljesítését,
g/ biztosítja a felsőbb szintű ügyvédi testületek kamarai tagokra kötelező határozatainak végrehajtását,
h/ fegyelmi jogkört gyakorol ügyvédi tevékenységet gyakorlók felett,
i/ dönt ügyvédek, alkalmazott ügyvédek és ügyvédjelöltek jutalmazásáról, kitüntetés
adományozásának kezdeményezéséről,
j/ ellátja a törvényben, jelen Alapszabályban és az ügyvédi kamara szabályzataiban meghatározott egyéb feladatait.
3. / Az ügyvédi kamara működéséhez szükséges költségeseket az ügyvédek, az alkalmazott ügyvédek, a kamarai jogtanácsosok tagdíjából és egyéb bevételeiből fedezi.
4. / Az ügyvédi kamarai tagdíjat naptári negyedévente előre, minden negyedév első hónapjának 15. napjáig kell megfizetni. A tagdíj készpénzben is befizethető.
 
III.
Az ügyvédi kamara szervei
 
a) a közgyűlés,
b) az elnökség,
c) regionális fegyelmi bizottság,
d) felügyelő bizottság,
e) összeférhetetlenségi és etikai bizottság,
f) felvételi bizottság,
g) ügyvédjelöltek és jogi előadók bizottsága
h) honlapszerkesztő és informatikai bizottság
 
IV.
A közgyűlés
 
1. / A területi kamara legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely az ügyvédi kamara
a) elfogadja a költségvetést és költségvetési beszámolót,
b) javaslatot tesz az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultakat érintő kérdésekben a Magyar Ügyvédi Kamarának, valamint
c) ellátja a területi kamara Alapszabályában meghatározott egyéb feladatokat.
2. / Az ügyvédi kamara közgyűlését az ügyvédi kamara elnöksége évente legalább egy alkalommal összehívja. Az ügyvédi kamarai tagság egyharmadának indítványára a közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni, az összehívásról az ügyvédi kamara elnöke gondoskodik.
3. / A közgyűlés tagjai részére a meghívót legkésőbb a közgyűlés megtartását megelőzően 15 nappal írásban kell megküldeni. írásban közöltnek kell tekinteni az elektronikus levélben, vagy faxon küldött meghívót is. A közgyűlés összehívásáról szóló meghívót az elnök, vagy az általa felhatalmazott elnökhelyettes írja alá. A meghívóban az alábbiakat kell közölni:
a) a közgyűlés időpontját, helyét,
b) a megtárgyalandó napirendi pontokat
c) figyelmeztetést a közgyűlés határozatképességének szabályaira,
d) határozatképtelenség esetére kitűzött megismételt közgyűlés időpontjának és helyének meghatározását,
e) azt a körülményt, hogy a közgyűlés határozatai közül melyeket kell hirdetményi úton kézbesíteni.
A meghívóhoz írásbeli előterjesztés esetén mellékelni kell az előterjesztést, illetőleg a tagok indítványára összehívott közgyűlés esetén az összehívásra vonatkozó indítványt is.
A közgyűlés összehívásáról szóló meghívót az elnök vagy az általa felhatalmazott elnökhelyettes írja alá.
4. / Az ügyvédi kamara közgyűlésére meg kell hívni a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, s mindazokat, akiknek jelenléte a napirend megtárgyalása szempontjából célszerű.
5. / A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több, mint fele megjelent. A közgyűlés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok többségének támogató szavazata szükséges. Az alapszabály elfogadásához, módosításához a megjelent tagok kétharmadának támogató szavazata /minősített többség/ kell.
6. / Határozatképtelenség esetén legalább 8 nappal, legfeljebb 15 nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. /Megismételt közgyűlés./
7. / A közgyűlés határozatait- a választásokat kivéve- nyílt szavazással hozza. A közgyűlés elrendelheti azonban bármely kérdésben a titkos szavazást.
A közgyűlés határozatait folyó sorszámmal kell ellátni és azokat évente külön-külön a meghozatal évével törve /pl. 1/2018.Kgy.hat./ kell nyilvántartani. A határozat nyilvántartásba vételéről a titkár gondoskodik.
8. / A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az előterjesztések és a hozzászólások lényegét és a határozatok szövegét. A jegyzőkönyvet az ügyvédi kamara elnöke és titkára írja alá és a közgyűlés által kijelölt tag hitelesíti.
9. A közgyűlés határozatait az alábbiak szerint kell közölni:
9.1. Az egyes személyek ügyében hozott határozatokat az érintettek általában közvetlenül kapják meg, értesítésükről egy hiteles példány megküldésével a titkár gondoskodik.
9.2. Az általános tartalmú határozatokat hirdetményi úton kell közölni. A hirdetményt a közgyűlés időpontjától számított 30 napon belül ki kell függeszteni a kamara székhelyén található hirdető táblán. A hirdetménynek a határozat szövegén és a hitelesítésen kívül tartalmaznia kell a kihelyezés időpontját is. A határozatot a kifüggesztés napjától számított 30 napon belül kell közöltnek tekinteni.
9.3. Elfogadás után az ügyvédi kamara alapszabályát 15 napon belül meg kell küldeni az igazságügyi miniszternek és a Magyar Ügyvédi Kamarának.
10. Az ügyvédi kamara alapszabályát a kamara honlapján közzé kell tenni.
11. Az ügyvédi kamara alapszabálya a kamarai tagokra és ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett személyekre, valamint a területi kamara területén működő fiókirodákra kötelező.
12. A közgyűlés határozata ellen az ügyvédi kamara tagja - jogszabály, alapszabály, vagy szabályzat megsértésére hivatkozással - a határozat közlésétől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint bírósághoz fordulhat.
 
V.
Az ügyvédi kamara elnöksége
 
1. / Az elnökség a kamara elnökéből, a közgyűlés által megválasztott elnökhelyettesből, főtitkárából, a vezető fegyelmi biztosból, a fegyelmi biztosokból és a tagokból áll. Az ügyvéd tagok száma 18 fő.
A kamarai jogtanácsos, illetve alkalmazott ügyvéd tagok száma, ha létszámarányuk legalább 5 %, legalább 1, legfeljebb 3 fő.
Ha a kamara ügyvédi tevékenységet nem szüneteltető és nem is felfüggesztett kamarai jogtanácsos, illetve alkalmazott ügyvéd tagjainak az általános választás kiírásának napján fennálló száma a kamara nem szünetelő és nem felfüggesztett tagjai számának
a. eléri az 5 %-át, de nem éri el a 20 %-át, l főt
b. eléri a 20 %-át, de nem éri el a 30 %-át, 2 főt
c. eléri, vagy meghaladja a 30 %-át, 3 főt
kell delegálni a kamarai jogtanácsosi, illetve az alkalmazott ügyvédi tagozatnak.
2. / Az elnökség feladata:
a) összehívja a területi kamara közgyűlését, javaslatot tesz napirendjére, előkészíti a közgyűlés működését, megszervezi a közgyűlés határozatainak végrehajtását,
b) előterjeszti a területi kamara költségvetését és a költségvetési beszámolót, tevékenységéről beszámol a közgyűlésnek,
c) eljár kamarai hatósági ügyekben,
d) kezdeményezheti az összeférhetetlenség megállapítását,
e) elbírálja a területi kamara elnökének a határozata elleni fellebbezést,
f) dönt a területi kamara tisztségviselőinek díjazásáról, valamint
g) elvégzi a közgyűlés és a területi kamara Alapszabálya által meghatározott egyéb feladatokat.
3. / Az ügyvédi kamara elnöksége szükség szerint, de legalább kéthavonta tart ülést. Üléseit az ügyvédi kamara elnöke hívja össze.
 4. / Az ügyvédi kamara elnöksége határozatképes, ha ülésén a szavazásra jogosult többsége megjelent. A határozatképtelenség miatt megismételt elnökségi ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
5. / Határozatait nyílt szavazással hozza. Az elnökség elrendelheti bármely ügyekben titkos szavazás tartását.
Az elnökség határozatának elfogadásához a megjelent tagok szavazatainak egyszerű többsége szükséges.
6. / Az ügyvéd kamara elnökségének üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az ügyvédi kamara elnöke és titkára ír alá.
7. / Az elnökség határozatait a titkár tartja nyilván és a meghozott határozatokról az érintetteket- a jelen alapszabályban meghatározott módon - az elnök vagy a titkár értesíti.
8. / Az ügyvédi kamara elnöksége határozatát - amennyiben nem a kérelem szerinti tartalommal hozta - indokolni köteles.
9. / Az elnökség határozatait az alábbiak szerint kell közölni:
Az egyes személyek ügyében hozott határozatokat az érintettek közvetlenül kapják meg, értesítésükről egy hiteles példány megküldésével az elnök vagy a titkár gondoskodik.
Az általános tartalmú határozatokat hirdetményi úton kell közölni. A hirdetmény az elnökségi ülés időpontjától számított 30 napon belül ki kell függeszteni a kamara székhelyén található hirdető táblán. A hirdetménynek a határozat szövegén és a hitelesítésen kívül tartalmaznia kell a kihelyezés időpontját is. A határozatot a kifüggesztés napjától számított 30 napon belül közöltnek kell tekinteni.
10. / Az elnökség határozata ellen a területi kamara tagja, valamint akinek a jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érinti a határozat közlésétől számított 15 napon belül - jogszabály, alapszabály vagy szabályzat megsértésére hivatkozással - a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet. Ez a jog nem érinti az egyes ügyekre e törvényben külön meghatározott jogorvoslati lehetőségeket.
11. / írásban közöltnek kell tekinteni - az elektronikus levélben, a faxon vagy az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő elektronikus elérhetőségre való közlést is, a közlés napjaként azt a napot kell tekinteni, amikor
a) az elektronikus levél a címzett számára a visszaigazolást szerint hozzáférhetővé vált,
b) a fax üzenetet, a gépi visszaigazolás szerint a címzettnek elküldték,
c) az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő elektronikus elérhetőség esetén az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerint kézbesítettnek kell tekinteni.
 
VI.
Az ügyvédi kamara bizottságai
 
1. / Az ügyvédi kamara bizottságainak általános működési és eljárási rendje:
1.1. A bizottságok testületként járnak el, hatáskörüket - a jelen alapszabályban meghatározott kivételekkel - bizottsági ülésen gyakorolják.
1.2. Valamennyi bizottság szükség szerint ülésezik. A bizottságok az elnök, akadályoztatása esetén két bizottsági tag együttesen hívja össze.
Az ülést annak megkezdése előtt legalább 8 nappal - a napirend, a hely és az időpont megjelölésével - írásban kell összehívni. Rendkívüli esetben az ülés 8 napon belülre is összehívható telefax/telefon, vagy e-mail útján.
Az ülésre az ügyvédi kamara elnökét meg kell hívni, aki az ülésen tanácskozási joggal vehet részt. Az ülésre az ülés témájával összefüggő kérdésekben illetékes személyeket tanácskozási joggal meg lehet hívni.
1.3. Bármely bizottsági tag írásban, az ok és cél egyidejű megjelölése mellett kérheti a bizottság összehívását. Az elnök ilyen esetben köteles a bizottság ülését az írásbeli kérelem benyújtásából számított 15 napon belülre összehívni.
Ha az elnök az ilyen kérelemnek a hozzá érkezéstől számított 5 napon belül nem tesz eleget, úgy az ülést bármelyik bizottsági tag közvetlenül hívhatja össze.
1.4. A bizottság ülésének előkészítése a bizottság elnökének a feladata.
A bizottság elnöke, vagy távollétében a bizottság elnökhelyettese elnököl a bizottsági ülésen az ülés elnökeként. Ha a bizottság elnöke vagy elnökhelyettese nincs jelen valamely bizottsági ülésen, úgy a jelenlévő bizottsági tagok maguk közül választanak valakit, hogy az ülés elnöke legyen.
1.5. A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak fele, de legalább 3 tagja jelen van.
1.6. A bizottság üléséről emlékeztetőt kell készíteni, illetőleg szükség esetén - így különösen, ha a bizottság érdemi határozatokat hoz, vagy valamely ügyvédi szerv részére javaslatot tesz - jegyzőkönyvet kell felvenni.
Az emlékeztető összefoglalóan tartalmazza az ülésen történteket.
A jegyzőkönyv tartalmazza:
- az ülés helyét, idejét és azt, hogy összehívása szabályszerű volt-e,
- a résztvevők nevét,
- a hozzászólások lényegét és az egyes napirendi pontokról hozott határozatokat,
- a határozatok elleni esetleges tiltakozásokat.
A határozati javaslat ellen való szavazás és a szavazástól való tartózkodás önmagában nem jelent tiltakozást, a tiltakozásra kifejezetten utalni kell.
Bármely tag kérésére szó szerinti jegyzőkönyvet is kell készíteni.
A jegyzőkönyvet a bizottsági ülés elnöke, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá.
1.7. Ha azt az ügy sürgőssége indokolja, a bizottság bizottsági ülés megtartása nélkül is határozhat. Az ülésen kívül javasolt határozat tervezetét 3 napi határidő kitűzésével írásban kell a tagokkal közölni, akik szavazatukat írásban adják meg. A szavazás eredményéről és a határozatról, valamint annak keltéről a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követő 8 napon belül a bizottság elnöke írásban tájékoztatja. Ha bármelyik bizottsági tag kéri, a bizottság ülését a határozattervezet megtárgyalására össze kell hívni.
1.8. A bizottság tagjai az ügyvédi tevékenységüket gyakorló személyektől általában elvárható gondossággal köteles eljárni.
2. /Regionális Fegyelmi Bizottság:
2.1. A területi kamarák a fegyelmi jogkör gyakorlására regionális fegyelmi bizottságot hoznak létre, amely elnökét tagjai közül maga választja meg.
A regionális fegyelmi bizottságot a területi kamarák taglétszámával arányosan kell felállítani.
2.2. A regionális fegyelmi bizottságok a működési területét a területi ügyvédi kamarák illetékességéhez igazodóan kell meghatározni. A regionális fegyelmi bizottság fenntartása az illetékességi területén működő területi kamarákat közösen terheli.
2.3. A regionális fegyelmi bizottság elnöke munkájáról a közgyűlésnek köteles beszámolni. A beszámolót írásban kell előterjeszteni.
2.4. A fegyelmi eljárás szabályairól a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi eljárási szabályzata rendelkezik.
3. / Felügyelő Bizottság
3.1. A Felügyelő Bizottság a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ügyvédi Kamara gazdasági és pénzügyi működését ellenőrzi. A Felügyelő Bizottság elnökből, három tagból áll.
3.2. A Felügyelő Bizottság összesen négy tagból áll. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
3.3. A Felügyelő Bizottság munkájáról köteles a közgyűlésnek beszámolni.
A beszámolót írásban kell előterjeszteni.
4. / Összeférhetetlenségi és etikai Bizottság:
4.1. Az Összeférhetetlenségi és etikai bizottság elnökből és négy tagból áll.
4.2. Feladata az ügyvéd-etikai kérdésekben való állásfoglalás, továbbá a Magyar Ügyvédi Kamara mindenkor hatályos Etikai Szabályzatában meghatározott egyeztető fórum tevékenységének ellátása.
4.3. A bizottság a munkájáról beszámol a közgyűlésnek. A beszámolót írásban kell előterjeszteni.
4.4. A bizottság lefolytatja az ügyvédi kamara elnöksége, vagy elnöke által kezdeményezett összeférhetetlenségi eljárásokat, s ennek eredményeképpen az általa vizsgált ügyekben javaslatot tesz az ügyvédi kamara elnökségének.
4.5. Az egyes összeférhetetlenségi ügyekben eljáró tanácsot a bizottság elnöke jelöli ki.
4.6. A bizottság eljárását az összeférhetetlenségi eljárás szabályzata tartalmazza.
4.7. A bizottság elnöke szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal köteles beszámolni a közgyűlésnek az összeférhetetlenségi ügyekben hozott határozatokról, s annak általánosítható tapasztalatairól. A beszámolót írásban kell előterjeszteni.
5. Felvételi Bizottság
5.1. A Felvételi Bizottság elnökből és hat tagból áll.
5.2. A Felvételi Bizottság feladata az elnökség munkájának elősegítése. A bizottság a felvételi és nyilvántartásba vételi kérelmekkel kapcsolatos ügyekben jár el. A bizottság kiküldött tagja a helyszínen köteles megtekinteni a megjelölt irodahelyiség alkalmasságát, egyben köteles a szükséges okiratokat is ellenőrizni. Felvételi ügyekben a bizottság szükség szerint jár el, figyelemmel a felvételi határidők előírásaira. A bizottság állásfoglalással határoz. Ha a vizsgálat alapján a kérelem a törvényes feltételeknek megfelel, támogatja a kérelmet, ellenkező esetben a kérelem elutasítását javasolja az elnökség felé.
5.3. A bizottság munkájáról köteles a közgyűlésnek írásban beszámolni.
6. Ügyvédjelöltek és Jogi Előadók Bizottsága
6.1. Az ügyvédjelöltek és jogi előadók bizottsága elnökből és 3-4 tagból áll.
6.2. A bizottság elnöke tanácskozási és javaslattételi joggal részt vehet az ügyvédjelölteket, illetve a jogi előadókat érintő napirendi pontok megtárgyalásánál az elnökség ülésein.
6.3. A bizottság működésére, az ügyvédjelöltek és a jogi előadók szerepére, arányára az Üt tv. 158.§ (1) bekezdés 10. pontjában foglaltak alapján a MÜK küldöttgyűlése által kiadott szabályzat rendelkezései az irányadók
 
VII.
Az ügyvéd kamara tisztségviselői
 
1. /Az ügyvédi kamara tisztségviselői a következők:
a/elnök és az elnökségi tagok
b/elnökhelyettes
c/főtitkár
d/az állandó bizottságok elnökei és tagjai
e/vezető fegyelmi biztos és fegyelmi biztosok
f/vezető irodagondnok
2. / Az ügyvédi kamara tisztségviselőit az ügyvédi kamara közgyűlése 4 évre választja meg, megbízatásuk a következő választásig szól. A tisztségviselőket és a bizottsági tagokat közvetlenül választják, titkos szavazással.
3. / Az ügyvédi kamara elnökének határozata ellen a közléstől számított 15 napon belül az elnökséghez fellebbezhet, akinek az jogát, vagy jogos érdekét közvetlenül érinti.
4. / A tisztségviselők megbízatása az új tisztségviselők megválasztásának napján szűnik meg. Ha az ügyvédi kamara elnökének, titkárának vagy fegyelmi megbízottjának megbízatása egyéb okból korábban szűnt meg, a közgyűlés a megbízatás megszűnésétől számított 3 hónapon belül megválasztja az új tisztségviselőt.
5. / A tisztségviselő megbízatása megszűnik
- a tisztségviselő halálával,
- lemondásával,
- visszahívásával,
- kamarai közügyektől való eltiltásával,
- az ügyvédi tevékenység szüneteltetésével,
- kamarai tagságának megszűnésével, valamint
- a megbízatás idejének lejártával.
6. / A tisztségviselő visszahívását a közgyűlés tagjainak egyharmada kezdeményezheti.
7. / A területi kamara elnöke
a) képviseli a területi kamarát,
b) irányítja a területi elnökség és a bizottságok működését, gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról,
c) tevékenységéről beszámol a területi kamara elnökségének és a közgyűlésnek,
d) ellátja a fegyelmi eljárásban az e törvényben meghatározott feladatokat,
e) irányítja a területi kamara ügyintéző szervezetének működését, az alkalmazottak felett munkáltató jogot gyakorol,
f) irányítja a területi kamara gazdálkodását,
g) kezdeményezheti az összeférhetetlenség megállapítását, valamint
h) elvégzi a közgyűlés és a területi kamara Alapszabálya által meghatározott egyéb feladatokat.
7.1. Az ügyvédi kamara elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa megbízott elnökhelyettes, vagy a főtitkár helyettesíti.
7.2. Az ügyvédi kamara elnökének nem hatósági határozata ellen, annak közléstől számított 15 napon belül az elnökséghez fellebbezhet az, akinek jogát, vagy jogos érdekét a határozat közvetlenül érinti.
8. / Az ügyvédi kamara elnökhelyettese:
8.1. Az ügyvédi kamara általános elnökhelyettese:
Az ügyvédi kamara elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén helyettesíti.
9. Az ügyvédi kamara főtitkára feladatát képezik - az elnök irányítása mellett - különösen az alábbiak:
9.1. Gondoskodik az ügyvédi kamara szervei által hozott határozatok végrehajtásáról és az ügyvédi kamara működése során a jogszabályok megtartásáról.
9.2. Felügyeli az ügyvédi kamara Alapszabályának megtartását.
9.3. Előkészíti az ügyvédi kamara elnökével az elnökség üléseit, a közgyűléseket. Biztosítja az ülések tárgyi feltételeit, vezeti az ülések jegyzőkönyveit.
9.4. Megszervezi, irányítja és ellenőrzi az ügyvédi kamara ügyvitelét.
9.5. Ellenőrzi az ügyvédi kamarának a közgyűlés által meghatározott gazdálkodását és a költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítését
9.6. Elkészíti a költségvetés végrehajtásáról szóló tárgyévi beszámolót, a következő évre vonatkozó költségvetés tervezetét és jóváhagyás végett az elnökség, majd a közgyűlés elé beterjeszti.
9.7. Utalványozási és kiadmányozási jogot gyakorol a költségvetés keretei között.
9.8. Elbírálás végett az elnökség elé terjeszti az ügyvédi irodák taggyűlési határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket és egyéb, az elnökség hatáskörébe tartozó folyamatban lévő igazgatási ügyeket.
9.9. Kamarai honlap működtetése, felügyelete.
9.10. Ügyfélkapu működési feltételeinek biztosítása.
9.11. Elektronikus eljárás feltételeinek biztosítása.
9.12. Az ügyvédi törvényben meghatározott elektronikus nyilvántartások vezetése.
9.13. Gondoskodik az Üt tv. 1. sz. mellékletének 39. pont sorában, valamint a mindenkor hatályos fegyelmi szabályzatban a jogerős fegyelmi határozatokkal kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáról.
9.14. Az elektronikus ügyintézés és ügyiratkezelés - iktatási, irattározási, iratselejtezési rendszer - megszervezése, korszerűsítése.
9.15. Pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, pályázatok előkészítése.
9.16. Szponzorálási lehetőségek felkutatása.
9.17. Rendezvények szervezése.
9.18. Bírósági, ügyészségi és egyéb megkeresésekre válaszadás.
9.19. Kapcsolattartás az ügyvédi tevékenységhez kötődő szervek operatív vezetőivel.
9.20. Az Ügyvédi tevékenységről szóló törvény 173. § (1) bek. szerinti Akr. hatósági ügyek, eljárások ügyintézése.
9.21. Infrastruktúrával kapcsolatos ügyek.
9.22. A kamarai belső elektronikus ügyintézés, ügyiratkezelés, archiválás megszervezése, folyamatszabályozása.
9.23. Pénzmosás elleni kamarai feladatok ellátása.
9.24. Elvégzi a közgyűlés és a területi kamara Alapszabálya által meghatározott feladatokat
10. Vezető irodagondnok
A vezető irodagondnok vezeti és irányítja az irodagondnoki névjegyzékbe felvettek munkáját. Tevékenységéről hat havonta beszámol az elnökségnek.
 
VIII.
Az ügyvédi kamara képviselete, aláírási jog
 
Az ügyvédi kamarát az elnök önállóan, akadályoztatás esetén, az elnökhelyettes és a főtitkár ketten együttesen képviselik.
Az ügyvédi kamara nevében az elnök önállóan, akadályoztatása esetén, az elnökhelyettes és a főtitkár, ketten együttesen írnak alá. A bankszámla feletti rendelkezésre valamennyien ketten együttesen jogosultak
 
IX.
Hatálybaléptető rendelkezések
 
1./ A jelen Alapszabály hatálybalépésével egyidejűleg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ügyvédi Kamara korábbi, 2015. április 17. napján elfogadott Alapszabálya hatályát veszti.
2. / Az Alapszabálynak a Regionális Fegyelmi Bizottságra, az ügyvédi kamara elnökségének összetételére, az ügyvédi kamara tisztségviselőinek körére vonatkozó rendelkezéseit az Üttv. hatályba lépését követő első általános választás napjától kell alkalmazni.
3. / Jelen Alapszabályt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ügyvédi Kamara tagsága a 2018. év december hó 7. napján megtartott közgyűlésén 1/2018. sz. határozatával elfogadta.
 
Kelt.: Miskolc, 2018. év december hó 7. napján.
 
 
             Dr. Kálmán Árpád                                                               Dr. Cserba Lajos
                     főtitkár                                                                                  elnök
 
Naptár
Advocat