Hogyan válasszunk ügyvédet
Ügyvéd választása, ügyfél jogai
Az ügyvéd és az ügyfél között a jogviszony megbízási szerződéssel jön létre, mindenkit megillet a szabad ügyvéd-választás joga akár szükséges az adott eljárásban a kötelező jogi képviselet, akár jogszabály szerint nem kötelező az ügyvédi képviselet, de az ügyfélnek van igénye jogi tanácsadásra, jogi képviseletre.
Ne felejtkezzünk el arról, hogy minden üzlethez, ügylethez jogi szakértelem is szükséges, nem biztos, hogy az interneten talált, vagy ismerősöktől kapott szerződés-minták a saját, egyedi körülményeinkhez is igazíthatóak, jogi szakértelem nélkül módosíthatóak. Érdemes átgondolni, hogy megtakarításnak minősül-e, ha jogi szakértő közreműködése nélkül kötünk érvénytelen vagy előnytelen szerződést, látjuk el saját képviseletünket, ami szakmai hozzáértés hiányában jóval magasabb kárt okozhat.
Az ügyvédi megbízási szerződést írásba kell foglalni.
Természetesen ahhoz, hogy az ügyvédi megbízás létrejöjjön, előbb meg kell találni az ügyfélnek (ügynek) leginkább megfelelő ügyvédet. Nem könnyű a választás, mivel sok esetben egymásnak is ellentmondó elvárásokat állítanak az ügyvéddel szemben.
Ezért az alábbiakban olvasható néhány fontos követelmény, amely az ügyvéd-választást segíti:
Ügyvédünk
- legyen az adott üggyel kapcsolatos területen jártas szakember,
- ne legyen annyira elfoglalt, hogy a minimálisan szükséges időt se tudja az ügyre, ügyfélre fordítani,
- rendelkezzen jó, meggyőző verbális képességekkel
- legyen alapos, bonyolult anyagot is rendszerezni tudó szakember.
A választásnál ne menjünk el a negatív információk mellett. Gondoljunk arra, hogy ami másokkal megtörténhetett, az velünk is előfordulhat.
Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya.
Ha egy ügyvéd minden szempontból megfelel követelményeinknek, akkor pusztán azért, mert nem a legolcsóbb ajánlatot kaptuk, ne essen a választás másra. Ebben a körben nagyon óvatosnak kell lenni, mert lehet, hogy valaki azért vállalja „olcsón” a megbízást, mert nem tudta felmérni, hogy az ügy ellátása milyen munkával jár, vagy olyan kevés megbízása van, hogy mindenképpen szüksége van a munkára.
Természetesen az ügyvédek is végeznek pro bono tevékenységet. Azok, akik anyagi helyzetüknél fogva nem tudnak ügyvédhez fordulni, a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény értelmében ingyenesen kaphatnak jogi segítséget peres, nemperes ügyekben, okiratszerkesztésben. A megyeszékhelyeken, illetve a fővárosban létrehozott igazságügyi hivatalok jogi segítségnyújtó szolgálatai bírálják el - közigazgatási hatósági jogkörben eljárva - a segítségnyújtás iránti kérelmeket. Az ügyfél az engedélyező határozat birtokában választhat azon jogi segítők közül, akik a jogi segítői névjegyzékbe bejelentkeztek.
Előfordulhat, hogy az ügyvéd-ügyfél bizalmi viszony megrendül. Ehhez több ok is vezethet, pl. megeshet, hogy véleményeltérés keletkezik a felek között, egymás elvárásait túlzottnak tartják, stb. Az Ügyvédi törvény szerint bármelyik fél felmondhatja az ügyvédi megbízást, indokolás nélkül. A megbízást írásban kell felmondani. Az ügyvéd a megbízást csak 15 napos határidővel mondhatja fel, és a felmondási idő alatt köteles az ügyet ellátni.
Bárki is szünteti meg a megbízási jogviszonyt, ügyvédnek és ügyfelének a megbízási ügy tekintetében el kell számolnia egymással. Az ügyvédek számára etikai előírás, hogy egy korábban más ügyvéd által már elkezdett ügyet csak akkor vehetnek át, ha előtte konzultáltak azzal az ügyvéddel, aki korábban az ügyet vitte, és tőle győződtek meg arról, hogy ügyvéd és ügyfele között a megbízási jogviszony valóban megszűnt, és egymással szemben követelésük nincs.
Ha az ügyfél úgy érzi, hogy az ügyvédje visszaélt a bizalmával, vagy nem látja el feladatát, mulasztást követett el, mód van arra, hogy panaszt tegyen az ügyvéd ellen.
A panaszt a Miskolci Ügyvédi Kamara Elnöke részére lehet benyújtani.
Ha a panaszban megjelölt magatartás fegyelmi vétség gyanúját alapozza meg, a Miskolci Ügyvédi Kamara Elnöke elrendeli a fegyelmi eljárás lefolytatását, melyet a Fegyelmi Bizottság bírál el.
A Miskolci Ügyvédi Kamara Etikai Bizottsága az etikai természetű konfliktusokat bírálja el.
Miután az ügyvédi megbízás polgári jogi jogviszony, az ügyfél adott esetben kártérítési pert is indíthat az ügyvédje ellen. Ezt azonban körültekintően meg kell gondolni, mert egy ügyvédi mulasztásból, vagy tévedésből nem mindig következik az, hogy az ügyfél kárt szenved, illetve az ügyvéd munka hiányossága okozta a kárt. Legutóbb a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy arra nincs lehetőség, hogy az ügyvéd elleni kártérítési perben a bíróság felülbírálja az abban az ügyben hozott bírói döntést, amelyben az ügyfél pervesztes lett. A feltételezések szintjén pedig nem mondható vélemény arról, hogy más tartalmú ügyvédi beadványokkal, más bizonyítási indítvánnyal a per milyen eredménnyel zárult volna.
